Műsor: J. S. Bach: E-dúr zongoraverseny BWV 1053 / Telemann: g-moll szvit (TWV.55:g1) „La Musette” / Vivaldi: „A négy évszak” – f-moll hegedűverseny („A tél”) RV297 / Geminiani: d-moll („La Follia”) concerto grosso Corelli nyomán
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. december 7. csütörtök, 19:00
Barokk 1.
Közreműködik: Alexáné Kardos Ildikó – hegedű / Kodály Filharmonikusok
Zongorán és csembalón közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel
Vezényel: Bényi Tibor
Francesco Geminiani, a kiváló olasz komponista és hegedűvirtuóz fiatal korában Archangelo Corelli tanítványa volt Rómában. Első zeneszerzői próbálkozásainak egyike volt mestere hegedűszonátáinak concerto formában történő közreadása. Míg a concerto grosso Corelli által kimunkált tipusában egy trió, addig Geminiani partitúráiban általában egy vonós szólista kvartett folytat párbeszédet a zenekar többi hangszerével. Ezek közül a kompozíciók közül a legérdekesebb a La Follia egykor népszerű táncdallamára írott variációsorozat, mely szólóhangszerként ebben az esetben két hegedűt állít a zenekar mellé. Az ismert téma a huszonhárom variáció során a legkülönbözőbb arcait, rejtett karaktereit mutatja meg, igazi barokk hangzásélményt nyújtva a közönségnek.
1729 elején Bach lett a lipcsei Collegium Musicum – egy diákokból és helyi polgárokból álló zenei szervezet – igazgatója. Ennek az időszaknak köszönhető a mester csembalóversenyeinek megszületése. Szinte bizonyos, hogy ezek az eredetileg valamilyen más dallamhangszerre (hegedű, oboa) szánt concertók átíratok. Az 1738 körül készített E-dúr csembalóverseny zenei anyagát valószínűleg egy fafúvós hangszerre írt versenyműből ültette át a zeneszerző, bár erről megoszlanak a vélemények. Bizonyos viszont, hogy Bach már 1726 őszén két templomi kantátájában (BWV 49 és BWV 169) használta ezeket a anyagokat, ekkor a szólót az orgonára bízva. A versenymű a barokk concertók szokásos három tételes szerkezetét mutatja. Nyitótételét jellegzetesen Bach-i motorika jellemzi, arányosan megosztva a szólóhangszer és a kísérő zenekar között. A középső siciliano kifejezésmódja rokonságot mutat a Bach passiók lassú tételeinek hangvételével. Végül egy táncjellegű, páratlan metrumú Allegro következik, melynek különösen középrésze kínál igényes feladatot a szólista számára.
A Tél Antonio Vivaldi rendkívüli népszerűségű sorozatának, az összesen tizenkét tételt magába foglaló Négy évszaknak a záró concertója. Az évszakok hangulatának ábrázolása a zord idő megjelenítésével ér véget, ahol a hideg, könyörtelenül fújó szélben fogak vacognak, lábak topognak, csakhogy melegen tartsák magukat. Éles kontrasztot képez ezzel a tűz melletti üldögélés öröme, bár mindvégig fennállnak a rianó jégpáncél okozta veszélyek. ”Ilyen a tél - s mennyi öröm a télben!” mondja Vivaldi darabot kísérő szonettjében.
– baljos –
A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt.
A világsiker most Budapestre érkezik! Gyerekeknek álomszép kaland, felnőtteknek mélyen megérintő történet – közös családi élmény, amire még évek múlva emlékeztek!
A III. Madách Musical Pályázat győztes műve, amely 52 pályamű közül nyerte el az első díjat, forradalmian új hangvételű musical,…
Minden idők egyik legkedveltebb romantikus története, az ikonikus film sikeréhez méltó, musicalként születik újjá a Madách Színház színpadán.
A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy napot egymással töltenek, az évek…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
