Program


Missa Solemnis
3

Missa Solemnis

Van néhány alkotása a zeneművészetnek, melyeknek előadását a mai napig különös misztikum övezi, befogadásuk muzsikus és közönség számára egyformán nagy erőpróbát jelent. Ezek közé a zenei hegyormok közé számít például Bach Máté-passiója, Berlioz Requiemje, vagy éppen Wagner Ring ciklusa, de mindenképp Beethoven Missa Solemnise is.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. február 1. szerda, 19:00

Missa Solemnis

A különös bánásmódot nem csupán az említett opuszok méretei (előadói létszám, időtartam) indokolják, hanem az a hangjegyeken és szövegen túli spiritualitás, mely ezekből a remekművekből árad. Beethoven gazdag életművében aránylag kevés az egyházi kompozíciók száma, hiszen a Missa Solemnisen kívül mindössze két – az ezernyolcszázas évek elején született – oratóriummal gazdagította az irodalmat. (Krisztus az Olajfák hegyén, C-dúr mise). Erre magyarázat lehet Beethoven sajátos vallásossága, mely nélkülözte a bigottság szinte minden vonását. Hívőnek tartotta magát, akit az antik istenek legalább annyire foglalkoztatták, mint a keleti tanok. Hitét egyik levelében így vallotta meg: "Isten közelebb van hozzám, mint más művészekhez, és félelem nélkül kötődöm hozzá."  A Missa solemnis  (ünnepi mise) az eredeti tervek szerint Beethoven egyik pártfogója, Rudolf főherceg olmützi érsekké szentelésnek keretében hangzott volna el, de a darab nem készült el időben, ezért két másik komponista, Hummel és Preindl művei gazdagították a ceremóniát. Az ősbemutatóra végül 1824. április 6-án Szentpétervárott került sor egy másik támogató, Galicin herceg jóvoltából. Egy hónappal később szerzői est keretében a bécsi közönség is megismerkedhetett a Missa Solemnissel, de ekkor csak három tétele szólalt meg. Beethoven – a IX. szimfóniával nagyjából párhuzamosan – alaposan felkészülve látott neki a komponálásnak, gondosan tanulmányozta az nagy elődök – köztük Palestrina – szakrális műveit is. "Ha egyházi zenét írunk, át kell nézni az összes kolostori éneket, meg kell vizsgálni a versek legjobb fordításait, tanulmányozni kell a katolikus zsoltárok és himnuszok prozódiáját." – emlékezett vissza.  A Missa Solemnis öt fő tételből áll (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei), melyek a hagyományos latin szöveg versszakainak megfelelően tovább tagolódnak. Gyakran hallunk élesen ellentétes karakterű zenei anyagokat,  melyeken a szólókvartett és kórus osztozik. Időnként merész hangnemi váltásokat tapasztalunk,  de archaizáló egyházi hangnemek is megjelennek a partitúrában. Hiányzik ugyanakkor belőle a Beethovenre nagyon jellemző folyamatos tematikus fejlődés. A Gloria és a Credo tételek végén megszólaló bonyolult fúgák egyszerre utalnak vissza az elődökre, és mutatnak előre a késői opuszok irányába. A mintegy 80-85 perc időtartamú Missa Solemnis előadása szétfeszíti a liturgia kereteit, ezért szinte kizárólag hangversenyszerűen kerül előadásra. A szerző a vokális szólamok tekintetében is emberfeletti ígényeket támaszt, a szólókvartettnek és az énekkarnak is teljesítőképessége határán kell helytállnia. A IX. szimfóniához hasonlóan ezúttal is a lét legnagyobb kérdéseiről szól Beethoven: életről-halálról, harcról és megbékélésről, bukásról és felemelkedésről, szenvedésről és megváltásról. Minden továbbit elárul a szerzői szándékról az a megkapó mondat, mely a partitúra végén olvasható: „Szívből fakadt, találjon is utat a szívekhez!” – baljos –

Műsor:
Beethoven: Missa Solemnis, op. 123.

Közreműködik: Sipos Marianna, Bódi Marianna, Fekete Attila, Bakonyi Marcell – ének / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) / Nagyváradi Állami Filharmónia Énekkara

Vezényel: Kollár Imre


A helyfoglalás érkezési sorrendben történik!

Ajánlatunk


A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt.

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.

Mindig látni akarta, mi játszódik le a színpad azon részén, ami a nézőtérről nem látható? Kíváncsi rá, mi történik, mielőtt felmegy a függöny, vagy miután véget ért az előadás? Bejárná a Madách Színház legrejtettebb zugait? Akkor ez az Ön programja!

Ajánló


A történet szereplői Doris és George, akik ugyan mással élnek házasságban, mégis minden évben egy napot egymással töltenek, az évek…

Lázár Ervin csupaszív, tanulságos meséi Gerner Csaba humoros és érzékeny átiratában, Gulyás Levente játékos és fülbemászó dallamaival kelnek életre a…

Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!