Veszedelmes éden

Színpadra alkalmazta: Philip Glass és Susan Marshall

Ritka az a mű operaszínpadokon, ahol énekesek és táncosok azonos jelentőséggel vannak színen, a történet az ő közös, kölcsönös kifejezőerejükből bontakozik ki. Ez látható a Veszedelmes Éden című, három zongorával megszólaló táncoperában, melyet az 1937-es, baltimore-i születésű Philip Glass, a világhírű zeneszerző komponált saját Jean Cocteau-trilógiájának utolsó részeként. Paul és Lise történetében a két gyerek a saját képzeletük alkotta világ foglya és áldozata, játékaik során olyan világot hoznak létre, amit már nem tudnak elválasztani a valóságtól. A darab felfogható Cocteau a képzelet és kreativitás transzcendens erejébe vetett hitének, melyben az énekesek és táncosok felváltva mutatják be az eseményeket. Barta Dóra, az előadás rendező-koreográfusa nem először állít színpadra Philip Glass-darabot. Már az Opera 2016-os felkérése, a Megbolydult bolygó is inspiráló volt számára, így vall a mű kapcsán a zeneszerzőről: „Philip Glass zenei világa nagyon jól táncolható, és felszabadítja a rendezőt. Muzsikája asszociációk sorát, és ezért lehetőségek széles tárházát nyitja meg az alkotó számára. Minden zenéje szinte transzcendentális, ami a minimalista táncszínházhoz remek adottság. Ezáltal képekben, érzéki tartalmakban gazdag előadást lehet létrehozni.”